Kókának akár még igaza is lehet

Fájó szívvel írom le, hogy Kókának akár még igaza is lehet. Drasztikus adócsökkentés nélkül elég nagy baj lesz. De … Nem úgy, nem azt, nem akkor. Mert eleddig az adócsökkentéssel párhuzamosan csak a szociális kiadások (még) drasztikusabb csökkentése volt megemlítve, nem minden manipulációs szándék nélkül. Ami megint nem igazán működőképes, mert így csak a szegénységet, s a feketegazdaságot tudjuk stabilizálni. Az egyik lehetséges kiút pl. az 52 különböző címen beszedett, különböző kedvezmények és mentességek kusza rendszerével átláthatatlanná tett, adó és járulék jellegű befizetések számának „drasztikus” csökkentése. Ez, akár a volumen érintetlenül hagyásával is, hatalmas költségcsökkenést jelenthet, mind a befizetői, mind az állami bürokrácia oldalán. Hasonlóan a döbbenetesen bürokratikus kedvezményi és támogatási rendszert is érdemes lehet „drasztikusan” leegyszerűsíteni. (Inkább kapjon 100 multimilliomos gázár támogatást, mintsem, hogy ennek a több százszorosát fizessük ki állami bürokráciára az igazságosság és rászorultság dicső nevében). Hasonlóan más szociális támogatások területén is érdemes lehet csökkenteni a körmönfontan bonyolult rendszert, amely jelenleg majd 200 ezer jólfizetett közalkalmazottat tart el, s a maradék (se) jut oda, ahová kéne. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a gazdaságot át, keresztbe és össze-vissza szabályzó jogszabályok dzsungelében is lehetne tarvágást rendezni, akkor két dolog biztosan belátható: (a) még oly „drasztikus” adócsökkentés sem visz sehová ezek nélkül, (b) esély sincs rá, mert ezt a macerás jogalkotási, deregulációs melót se most, se belátható jövőn belül, egyetlen kormány, s egyetlen parlament sem fogja bevállalni. Ki ne tudná ezt jobban, mint épp Kóka ex miniszterúr, kinek regnálása alatt a pannon puma végelgyengülésben kimúlt.